Lehet örülni a tavasznak, a melegebb, naposabb időnek, üröm azonban az örömben, hogy az idő jobbra fordulásával együtt beindulnak a pollenek is, így lassan kezdetét veszi majd a jól ismert allergiaszezon. Éppen ezért hasznos a Pollennapló, mely hasznos információkkal szolgálhat az európai pollenhelyzetről, és segítségével megtudhatjuk, hogy kellemetlen tüneteinket a levegőben terjengő allergének okozzák-e.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet és a Bécsi Egyetem közös együttműködésének eredménye az a magyar nyelvű honlap, ahol az allergiások egy gyors és ingyenes regisztrációt követően személyre szabottan tájékozódhatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéseiről.

Az OKI közleménye szerint a honlapon megjelenő adatok pollencsapdák anyagából, mikroszkópos elemzéssel készültek, melyet a szakemberek heti egy alkalommal végeznek el. A felhasználónak a tüneteket az érintett testrészekre – tehát szem, orr, stb. – vonatkozóan, illetve a tünetek súlyossága szerint, több fokozatban lehet megadnia, és az adatbázisból kiderítheti, milyen pollen okozza ezeket.

A rendszer mindemellett azt is fegyelembe veszi, hogy a páciens szed-e valamilyen gyógyszert a tünetei enyhítésére. „A rendszert évtizedek óta hagyományos formában gyűjtött betegnapló adatok és statisztikai modellek alapozták meg. A pollennapló tartalma a szakértőink legjobb tudása szerint lett összeállítva, figyelembe véve az aerobiológia legújabb tudományos eredményeit és elméleteit” – olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján.

A szolgáltatás készítői azonban hangsúlyozzák, a pollennapló nem váltható ki az orvosi konzultációval, így segítségével a felhasználó nem állíthat fel egyértelmű diagnózist, valamint nem készíthet magának kezelési tervet sem, mivel a rendszer csupán információkat szolgáltat.

forrás: divany.hu

A hazai levegő szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben és tüdőrákban, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban –hívta fel a figyelmet Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója.

Az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára folyamatosan mérik, illetve becsülik Európa légszennyezettségét, ezen belül a 10 és a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szállópor-koncentrációt. A 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű, különösen káros hatású szennyezettség kimagasló Közép- és Kelet-Európában, ezen belül főként Magyarország középső és keleti területein. Ez egyértelmű összefüggést mutat a kardiopulmonális megbetegedések (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és a tüdőrák gyakoriságával.

Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta: A levegő részecskeszennyezettségéhez sokféle anyag járul hozzá: ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, füst, gőz, korom, egyéb égéstermékek, vagy akár a szél által felkevert por, tengeri só, pollenek, spórák. A részecske szennyezettséget fokozzák a fa vagy széna elégetése nyomán képződő füstök, a motorok kipufogógáza,de olyan másodlagos égéstermékek is, mint a szulfátok és nitrátok, amelyek porlasztott anyagok kondenzátumai vagy a légkörben oxidálódott gázok melléktermékei.

A levegőben lebegő szennyező részecskéket aerodinamikai átmérőjük alapján osztályozzák, ez határozza meg, hogy a részecske milyen mélyen hatol be az emberi szervezetbe. A 10 mikronnál nagyobb részecskék nem kerülnek a felső légutaknál mélyebbre, az ennél kisebbek bejutnak a hörgőrendszerbe. Ma a legveszedelmesebbnek azonban a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket (PM 2,5) tartják, mert igazolódott, hogy ez a méretű szennyeződés lejut a léghólyagocskákba is, sőt bekerül a véráramba, ahol vérrögképző hatású. Ezek ezért nemcsak pulmonális, hanem – még inkább – szív- és érrendszeri kockázatot jelentenek.

A 90-es években több mint száz különböző vizsgálat erősítette meg, hogy a légszennyezettség kapcsolatban van számos betegség, sőt a korai halálozás arányával. Ezután indultak el a több ezer, majd több százezer lakost bevonó tíz-tizenöt éves vizsgálatok, amelyek megerősítették, hogy a lakosság átlagos várható élettartama és a légkör tartós szennyezettsége között szoros kapcsolat áll fenn. Sőt, a PM2,5-szennyezettség sikeres, tartós csökkentése után, a következő 5–10 évben igazolták a halálozási kockázat csökkenését is.

Európában főként a 10 mikronnál kisebb részecskék mérése terjedt el széles körben, PM2,5- mérést egyelőre kevesebb helyen végeznek, de a PM10- szennyezettség eloszlásából erre is következtetni lehet.

forrás: semmelweis-egyetem.hu

A szálló por magas koncentrációja miatt három településen veszélyesnek, hat településen egészségtelennek minősítette a levegőt az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) kedden.

Az OKI térképén piros színnel jelölték Sopront, Putnokot és Sajószentpétert, ahol veszélyes minőségű a levegő. Itt a szálló por (PM10) köbméterenkénti koncentrációja 100 mikrogramm feletti.

Narancssárga színnel jelölték, vagyis a levegő minősége egészségtelennek számít Tatabányán, Várpalotán, Pécsen, Salgótarjánban, Miskolcon és Szolnokon. Itt a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm.

Kifogásolt a levegő minősége, ezért az OKI térképén zöld színnel szerepel tizenegy település, köztük Budapest is, míg az elfogadható levegőminőséget jelző kék színnel öt települést jelöltek. Ezek: Vác, Szeged, Kazincbarcika, Hernádszurdok és Oszlár.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

forrás: hetivalasz.hu

A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt a város polgármestere kedden elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, közölte a polgármesteri hivatal szóvivője, Dobos Tímea. A lakosságot arra kérik, mellőzzék az autók használatát, mérsékeljék a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezések üzemeltetését. Tilos avart és kerti hulladékok égetni, az időseknek és a gyerekeknek pedig nem ajánlatos a következő 1-2 napban a szabadban tartózkodni és szellőztetni.

A szálló por részecskéi ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, így a gyermekek és a nyugdíjasok mellett veszélyeztetettnek számítanak a légúti betegségben szenvedők is. A szálló por koncentrációja a miskolci Búza téren és a Lavotta utcán üzemelő automatikus mérőállomáson is túllépte a tájékoztatási küszöbértéket, ráadásul a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet legfrissebb adatai szerint jelenleg Várpalotán számít veszélyesnek a levegő minősége. Itt a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 100 mikrogramm feletti. Emellett nyolc településen Miskolc mellett Budapesten, Esztergomban, Tökölön, Salgótarjánban, Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75 és 100 mikrogramm közötti. Ezért ezeket a településeket az egészségtelen levegőminőséget jelző narancssárga színnel jelölték.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

forrás: index.hu

A légszennyezettség mértéke csütörtök délelőtt egy mérőpont kivételével mindenhol átlépte az egészségügyi határértéket Budapesten. A mért adatok a határérték 95 és 167 százaléka közötti tartományban mozognak, előbbi értéket Pesthidegkúton, utóbbit a XVIII. kerületben mérték.

Elsősorban a szálló por koncentrációja emelkedett kritikus mértékben, a többi károsanyag mennyisége a határértékek alatt marad. Szmogriadó egyelőre nincs, csak „szmogközeli helyzet”.

A légszennyezettségi adatokat folyamatosan frissülő térképen megjelenítő időkép.hu munkatársa azt mondta, hogy az elmúlt napokban Budapesten nem volt szél, így az „átkeverő légmozgás” hiányában rekedhettek meg a káros anyagok a város felett. A szélhiány december 19-én kezdődött, azóta folyamatosan növekszik a szálló por koncentrációja a fővárosi levegőben.

A kormánynak akkor van tájékoztatási kötelezettsége, ha a mért adatok legalább három napon keresztül, legalább három fővárosi mérőállomáson meghaladják az egészségügyi határérték másfélszeresét, riasztást pedig akkor kell kiadni, ha két napon át a határérték kétszeresénél is többet mérnek – mondta az Indexnek a Vidékfejlesztési Minisztérium levegőminőségi referense. Az elmúlt napokban csak a tájékoztatási küszöböt lépték át a mért értékek, de ezt is csak a XVIII. kerületi mérőállomáson, 21-én, illetve ezen a héten szerdán és csütörtökön is.

Budapest kifogásolt, Putnok már veszélyes

A szálló por koncentrációja egyébként nem a fővárosban, hanem az északkeleti országrészben a legmagasabb: Miskolcon csütörtökön a határérték kétszeresét is elérte, Putnokon pedig meg is haladta azt, amivel a település légszennyezettségi minősítése a legsúlyosabbnak számító „veszélyes” kategóriába került. Budapest egyelőre az ennél két fokozattal enyhébb, „kifogásolt” kategóriában van az Országos Környezetegészségügyi Intézet holnapja szerint. A levegő minősége a hét végére állhat helyre, péntek-szombatra ugyanis a meteorológusok egy hidegfrontot várnak, az ezzel járó szél pedig kitisztíthatja a levegőt.

Nagyrészt rákkeltő

A szálló por a levegőben található folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék összessége. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. 

A szálló por képződésében nagy szerepe van a járműforgalomnak. A dízelautók jelentős mennyiségű szálló port bocsátanak ki, de a járművek kerekei is felverik a port. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. forrás: idokep.hu

forrás: index.hu